Történetünk

A község régi, torony nélküli temploma a Derék-patak mellett, a mai Fölvég közepe táján, a Szalai- és Szűcs-porták előtt állhatott. Ezt a templomot a törökök lerombolták.

1634-ben jelenti az egyházi vizitátor, Apáthy Márton, hogy az egész vidéken siralmas állapotok vannak a török dúlások miatt; a pataki plébániáról külön megemlíti, hogy nincs semmi jövedelme és a temploma is le van rombolva.

1720-as évek: A jelenlegi templom építésének kezdete. A templomot az Esztergomi Érsekség, mint kegyúr építteti. A tervező és az építész neve ismeretlen, csakúgy, mint az építés kezdete és annak pontos időtartama.

1731-ben már állt Patakon a templom, ez tudható az 1731. évi Canonica Visitatio-ból; eszerint a templom szentélye és sekrestyéje boltíves volt, a hajó deszkázattal volt fedve; 3 oltár volt benne; a szószék, a padok és a kórus fából készültek. Akkor még a jelenlegi torony nem volt meg, hanem valószínűleg külön fából készült harangláb állt a templom mellett. (Erre abból lehet következtetni, hogy a faluban már 1716-ban is volt harangozó és a hivatkozott egyházlátogatási jegyzőkönyv kiemeli, hogy Patakon „A harangozásért fizetnek.”)

1736-ban Kovács János (Fabricius) térképén a templom fel van tüntetve a mostani helyén.

1799: Batthyány bíboros elhatározta a templom megnagyobbítását. (Ez valószínűleg a torony építését jelenthette.)

1801-ben a torony felépítése után, július 12-én helyezték el a toronykeresztet, amelybe német nyelvű emlékiratot tettek. Advent első vasárnapján történt meg a templom benedikálása (szenteltvízzel történő felszentelése), amit Barthaloczky József esperes végzett.

A templom titulusa a Szentháromság. Késői barokk stílusban épült. Hossza 30 méter, szélessége 11 méter, belmagassága 7,6 méter; a torony magassága 25 méter. A befogadóképessége 800 fő.

1857-ben orgonaépítés kezdődött, a pataki hívek orgona-készíttetésre összeadott pénzét Scitovszky János hercegprímás 200 forinttal kiegészítette.

1800-as évek utolsó harmadában Erzsébet királyné egyik magyarországi látogatásának emlékére a templom mögött a templomkertben két szederfát ültettek, amelyek egészen az 1990-es évekig álltak. 

1904-ben Vaszary János festőművész Szentháromságot ábrázoló festménye lesz a főoltárkép. 

1912-ben Pincze Boldizsár és neje, Mák Franci a templomkertben kőkeresztet állíttatott. 

1914-18: Az I. világháború idején hadi célokra elviszik a templom harangjait. (A régi harangok készítési ideje: nagy – 1912; középső – 1771; kisebb – 1770; legkisebb – 1750.)

1922 után kerültek a helyükre a jelenlegi harangok (1922, 1923, 1925). A harangok száma 4 db, egyenként 242 kg, 203 kg, 125 kg és 20 kg súlyúak.

1937-ben történik meg a templom kifestése. A művészi munkát Márton Lajos festőművész végezte; ő festette a magyar szentek apoteózisát ábrázoló mennyezeti freskót és a szentélyben lévő evangélistákat. Szintén 1937-ben épült meg a templom főoltára ruskicai márványból, az addigi, fából készült főoltár helyett. Készítője Karl Ferenc József, adományozója Nagy Ferencné (szül. Piskátor Erzsébet), Nagy Vince bernecebaráti plébános édesanyja. Az így megújult templomot 1937. november 7-én benedikálta Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök.

1938-ban a templomhoz egy új, második sekrestyét építenek. Megnagyobbítják a kórus alapterületét, oszlopok állításával.

1959-ben lourdes-i barlang épül a templomkertben Szűz Mária- és Szent Bernadett-szobrokkal.

1960-as évek eleje: a Mária-oltár felállítása; a templom palafedésének cseréje; a keresztút jeleneteit és Borromeo Szent Károlyt ábrázoló színes üvegablakok beépítése.

1961-ben Gergely Ferenc orgonaművész által tervezett új orgona épült.

1964-ben történt meg a villanyfűtés kiépítése a templomban.

1964-1966: Az utolsó vacsorát és a Szentháromságot ábrázoló főoltárkép megfestése. A freskót Leszkovszky György festőművész-tanár irányításával Kaszás Gyula festőművész kezdte el 1964 augusztusában. Az ő 1965 decemberében bekövetkezett halála miatt az eredeti kartonok és színvázlat nyomán Csetényi Antal fejezte be a képet 1966 áprilisában.

1960-as évek közepe: A vörös márvány áldoztató rács felállítása.

1970: A templom a II. Vatikáni Zsinat szellemében új liturgikus térkiképzést kap: vörös márványból szembemiséző oltár épült, benne két szent: Szent Gratus és Eulogus csontereklyéit helyezték el. Ugyancsak vörös márványból készített ambó is felállításra került. Ezekkel egyidejűleg eltávolították az áldoztatórácsot, amelynek elemeit a templomban külön-külön elhelyezték.

1978: A harangok villamosítása.

1979: Az egyházközség korábbi plébánosai, Szekeres János, Kosztka Pál és dr. Toldy János számára a temetőben egy közös sírhelyet alakítottak ki, a régi sírköveiket a templomkertben helyezték el.

1979: A süttői mészkőből készült Szentháromság-szobor felállítása a templom előtt, alkotója Melocco Miklós szobrászművész, adományozója Antalicz Józsefné (sz. Csejk Rozália).

1981: A szentély boltozatán lévő 4 evangélista képét Kákonyi Asztrik ferences festőművész restaurálja.

1982: Faragott padsorok kerülnek a templomba, Mák Ferenc atya jóvoltából.

1996: A templom járólapozása és a falra szerelt gázfűtés kialakítása; adományozója Diósi József.

2007-2011: A templom teljes külső és belső renoválása az alábbi két ütemben. A költségeket Constance Ann Moy, a Váci Egyházmegye, valamint a hívek adományai fedezték.

1. ütem:

2007-2008: A templom külső tatarozása. A tetőszerkezet felújítása, pala helyett cserépfedés; a külső homlokzat vakolása, festése; a vízelvezetés kialakítása, új járdák és térburkolat kialakítása. A megsüllyedt „új sekrestye” helyett egy teljesen új sekrestye építése, benne külső bejáratú férfi és női mosdóval. A felújítást végző Credit Kft. toronyórát adományozott.

2. ütem:

2011: A templom belső renoválása. Teljes belső díszítőfestés, a mennyezeti freskó rekonstrukciója, Szent Cecília-freskó a kóruson, Keresztelő Szent János-freskó és Szent Ambrus-freskó a szentélyben. A művészi munka vezetője Lencsés Zsolt festőművész volt. Megtörtént a világítás korszerűsítése, az új csillár, falikarok és mennyezeti lámpák elhelyezése; a kórusfeljáró és a kóruspadlózat burkolása, a templomi padok karbantartása; új örökmécses adományozása. Az egyházközség korábbi plébánosa, Domby László digitális orgonát adományozott. A felújított templomot Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel 2011. augusztus 28-án.

* * *

A templomban a főoltáron túl három mellékoltár áll, mindhárom fából készült; Szűz Mária (Világ Királynője), Nepomuki Szent János, illetve a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére.

A templomban az öregsekrestyéből induló feljáróval fából készült, díszes szószék található.

A főoltár mellett vörös márványból készült, fa szekrénnyel fedett, empire stílusú keresztelőkút áll, a tetején Krisztus keresztelése-szoborcsoporttal.

A templom főbejárata mellett kétoldalt az I. és II. világháborúk pataki hősi halottainak emléktáblája, valamint a 2011. évi templomfelújítás adományozóinak emléktáblája látható.